20 Jan, 19

Karácsony és környezetvédelem (2)

2. rész: Milyen karácsonyfát vegyünk?

Vágott fenyőfák

Miután felidéztük a karácsonyfák történetét, és eljutottunk az első magyarországi karácsonyfáig, ugorjunk majdnem két évszázadot az időben! 2018-ban milyen karácsonyfát szerezzünk be? Kivágott fenyőfát, gyökeres fenyőt vagy műanyagot? Környezeti szempontból melyik a jobb megoldás?

fenyővásár

Magyarországi fenyőerdők

Ma Magyarországon az árusított fenyőfák nem az erdőből kerülnek ki, hanem termesztik őket. Természetvédelmi szempontból az őshonos erdőtársulások az igazán értékesek. Őshonosan Magyarországon alig-alig él fenyő. Gyerekkorunk karácsonyfája a lucfenyő nem őshonos. Az erdeifenyő a Nyugat-Dunántúlon többfelé őshonos, egyes tudósok szerint a Bakonyalján is. Rajta kívül csak borókánk van. Az Alföldön és Somogyban nagyobb területen fordul elő, más területeken szórványosan. Örökzöld, de karácsonyfának nem alkalmas a mérgező tiszafa, amely őshonos a Bakony és a Bükk egy-egy foltján. Persze az sem lenne jó, ha az erdőterületre ültetett fenyveseket vagy a parkok fenyőit vágnák ki karácsonyfáknak, de ez nem is jellemző. Az ilyen ritka falopások a rendőrségre tartoznak, a mi döntésünket nem kell, hogy befolyásolják.

Karácsonyfa-termesztés

A karácsonyfa nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint a kukorica vagy burgonya termesztése, csak nem lehet minden évben betakarítani a termést. Környezeti hatása persze ennek is van. A karácsonyfa-ültetvényt nemcsak kézzel kapálják, de a sorközöket géppel is. Évente többször gyomirtó-szerrel permetezik, van, aki még műtrágyázza is a talajt. Eladni 4-8 éves, 1-3 méter magas fenyőket szoktak. Karácsonyfa-termesztés ma Magyarországon Zala, Somogy és Vas megye néhány településén zajlik. A karácsonyfa-ültetvények területe az országban összesen 1500-2000 hektár, ez nagyjából egy 4x4 kilométeres területnek felel meg. A képes magazinok riporterei leggyakrabban a 600 fős népességű Surd községbe látogatnak el, ahol a hazai karácsonyfák 60 %-át termesztik. Persze a többség csak idénymunkában, kiegészítő jövedelemért, de az biztos, hogy ha a magyar lakosság úgy döntene, hogy mostantól nem vesz vágott fenyőt, akkor a surdiak nagy bajban lennének. Ez persze nem mindent eldöntő érv a vágott fenyő mellett, ha az lenne, akkor a fegyvergyárak ellen sem emelhetnénk fel a szavunkat, hiszen azok is sokaknak adnak munkát.

Kidobott karácsonyfák

 

Ha elkészítenénk egy alapos életútelemzést, akkor nemcsak a piacokra történő szállítással kellene foglalkozni, de a hulladék elhelyezésével is. Minden télen óriási térfogatú tűlevelű fa kerül a városokba, eddig még nem nagyon tudták megoldani, hogy mit kezdjenek vele. Az 1990-es évek elején a Fővárosi Kertészeti Vállalat és a Független Ökológiai Központ nevű civil szervezet elindította Angyallátta komposzt nevű akcióját, amelynek az volt a lényege, hogy a begyűjtött karácsonyfákat ledarálták és komposztálták. A nehézséget a tűlevelek savanyú kémhatása jelentette. Néhány évig folyt a karácsonyfák komposztálása, azóta Budapesten a karácsonyfák ismét a hulladékégetőbe kerülnek. A Turista magazin honlapján három évvel ezelőtt megjelent nagyszerű összefoglaló cikkben  olvastam, hogy Sopronban és Győrben a kidobott karácsonyfákat felaprítják, és a darálékot talajtakarónak használják.  Remélem, hogy ez még ma is így van!

Milyen fenyőfajt lehet vásárolni?

Amennyire előre lehet látni, a 2018-ben Magyarországon piacra kerülő csaknem 2 millió vágott fenyőfa döntő többsége három fenyőfajhoz fog tartozni. A legolcsóbb, de leggyorsabban lehulló a lucfenyő, az idősebbekben e faj jellegzetes illata idézi fel a régi karácsonyokat. Drágább, szúrósabb, de a meleg szobákban jóval később hullatja le tűleveleit a lucfenyő közeli rokona, az ezüstfenyő. A legdrágább és legnépszerűbb a Nordmann-fenyő, amely látványos és tartós. Bár neve alapján azt hihetnénk, hogy a távoli északról származik, valójában nem fagyos tájak növénye, és a normandiai partraszálláshoz sincs köze. Tudományos neve Abies nordmanniana, magyar neve pedig kaukázusi jegenyefenyő. Az északi emberekhez csak úgy kapcsolódik, hogy Alexander von Nordmann finn biológus Odesszában tanított, onnan indult a Kaukázusba expedícióra. Ő írta le a kaukázusi jegenyefenyőt, amely így lett nordmanniana. Környezeti „hatásvizsgálatunk” szempontjából az a lényeges, hogy nálunk óriási mennyiségben árulnak Dániában termesztett Nordmann-fenyőt. Aki ragaszkodik a kaukázusi fenyőhöz és figyel a környezeti szempontokra, annak javaslom, hogy kérdezze meg az árust, hogy honnan származik a fája. Ha Magyarországról, akkor a fa megvásárlásával támogatod a hazai termesztőket, ha viszont Dániából, akkor a nagy távolságú, környezetszennyező szállításokat ösztönzöd.  GaGyu 

(Holnap folytatjuk)