20 Jan, 19

Karácsony és környezetvédelem

A karácsonyi készülődésben talán még nem késő elolvasni Gadó György Pál tagtársunk gondolatait, melyeket egy három részes sorozatban osztunk meg veletek.
1. rész: Karácsonyi ajándékozás és karácsonyfa-történelem

Már nincs egy hét karácsonyig, a Sas-hegy lábánál is nagy a készülődés. Talán van olyan Sas-hegy védő, aki még gondolkozik, hogy milyen karácsonyfát vegyen, neki mindenképpen érdemes megvárnia  sorozatunk következő két részét, amelyek holnap és holnapután kerülnek ki a honlapra, és a karácsonyfákról szólnak.  Ma viszont a karácsonyi vásárlásról és a karácsonyfa állítás kezdeteiről lesz szó.

Azokban a családokban, ahol élnek a keresztény hagyományok, tudják, hogy a karácsony előtti négy hét, az ádvent, eredetileg azt a célt szolgálta, hogy lelassuljunk, lecsendesedjünk és felkészüljünk az ünnepre. Most is vannak, akik ezt teszik, de az internet világa és a nagyvárosok utcái más képet sugallnak. Környezeti szempontból katasztrofikus időszak ez, hiszen ilyenkor tombol igazán a fogyasztói társadalom.

Az egyik bank reprezentatív kutatása szerint a magyar háztartások átlagosan csaknem 47 ezer forintot költenek karácsonyi vásárlásra. 4 ezer forinttal többet, mint tavaly, a növekedés nagyobb mint az infláció. Egyre nő az internetes vásárlás aránya is. Gondolhatnánk, hogy annak az ajándékozásnak, amit néhány klikkeléssel és banki átutalással elintézünk, alig van környezeti hatása, de ez persze nem így van.

Az ajándékok többségéhez olajat kell bányászni, a terméket le kell gyártani, aztán valahonnan messziről – nagyon gyakran Kínából – ide kell szállítani. Az persze kivételt jelent, ha gondolunk azokra, akik karácsonykor is nélkülöznek, és szociális vagy környezetvédelmi alapítványoknak ajándékozunk. Hiába nő az internetes vásárlások aránya, azért a bevásárlóközpontok is zsúfoltak. Talán nem is kell magyaráznom, hogy a karácsonyfákról való gondolkodást miért az ajándékvásárlás hatásainak felvillantásával kezdtem. Sokan ezekben a napokban vásárolunk karácsonyfát, talán éppen a bevásárlóközpont mellett, ahol az ajándékok egy részét is megvesszük. A több helyről beszerzett ajándékok aztán az ünnepen mind összetalálkoznak a karácsonyfa alatt. Szerintem indokolatlanul keveset foglalkozunk a fa alá kerülő ajándékok környezeti hatásával, ennél sokkal gyakrabban előkerül a kérdés: Milyen karácsonyfája legyen egy környezettudatos embernek vagy zöld családnak? Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a problémával nem kell foglalkozni. Ellenkezőleg! Kezdjünk is bele!

Az első karácsonyfa

Érdekes kérdés, hogy mikor kezdték fenyőfával ünnepelni a karácsonyt, de ezt internetes kereséssel elég nehéz megfejteni. Egyes források szerint Luther Márton, a reformáció nagy alakja díszítette fel ez első karácsonyfát. Egy téli estén hazafelé tartva megpillantott egy szép fenyőfát, ami a csillagfényben annyira elbűvölte, hogy a látvány felidézésére otthon családjának is gyertyákat tűzött egy fenyőfára. A híres emberekről szóló ehhez hasonló történeteket és mondásokat mindig fenntartással kell fogadni. Nem tartozik a karácsonyhoz, de faültetők számára kedves az a mondat, amit Luthernek tulajdonítanak: „Ha vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafa csemetét.” Szívmelengető gondolat, csak annyi a hiba, hogy ma már biztosan tudjuk, hogy ez a mondat évszázadokkal Luther után keletkezett. Ami a karácsonyfát illeti, két baltikumi város is úgy tudja, hogy Luthert megelőzve náluk állították fel az első karácsonyfát. Tallinnban 1441-ben vagy Rigában 1510-ben. http://www.firstchristmastree.net/

Nekünk szerencsére nem kell ebben a versenyben állást foglalnunk. Azt tudjuk, hogy az örökzöld növények tisztelete a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza, különböző népek örökzöld faágakat tűztek fel otthonaik ajtajaira és ablakaira. Ezzel aligha tettek nagy kárt a növényvilágban. A karácsonyfaállítás szokása a 16.század után még sokáig nem vált olyan mértékűvé, hogy környezeti hatása jelentős lett volna. A 19. század elejéig valószínűleg csak német arisztokrata családokban volt igazán elterjedt, ám hamarosan meghódította Amerikát, ahol a 19. század végén már plafonig érő fenyőfákat állítottak. Na ezt már néhány erdő biztosan megsínylette! Berlinből az 1800-as években Bécsbe terjedt át a karácsonyfaállítás szokása – még mindig főképpen nemesek és művészek körében –, Magyarországon pedig a hagyomány szerint az óvodaalapító Brunszvik Teréz grófnő állította fel az első karácsonyfát 1824-ben, Pesten vagy Martonvásáron.

(Holnap a karácsonyfa vásárlás dilemmájával folytatjuk. )