21 Jan, 19

Boldog új évet kívánunk!

Köszönjük az elmúlt évi támogatásod! 2019-ben is számítunk rád!

Boldog karácsonyt kíván a Sas-hegy Védő Egyesület!

Minden kedves tagtársunknak és látogatónknak meghitt karácsonyt, sikeres új évet kívánunk!

Karácsony és környezetvédelem (3)

3. rész: Gyökeresek és műanyagok

A gyökeressel törődni kell!

Környezetvédő körökben népszerűek a gyökeres fenyők. A mellette szóló érvek egyértelműek. A cserépbe ültetett fenyőt több évig használhatom, szolgálati ideje végén pedig a kertem dísze lesz. Van aki azt állítja, hogy gyökeres fája évek óta jól érzi magát. Bevallom, én csak szakirodalomból ismerem a nehézségeket, úgy tűnik vannak bőven. Aki belefog, ügyeljen a részletekre! Már a beszerzésüknél is nagyon figyelmesnek kell lenni, hiszen alkalmi fenyőárusító helyeken gyakran cserépben árulnak olyan fenyőket, amelyeknek nem megfelelő a gyökérzete. Ez a karácsonyt talán megéli, de hosszú távú terveink nem lehetnek vele. Ezért fontos, hogy gyökeres fenyőt csak kertészetből vásároljunk! Mielőtt belevágsz, olvasd el valamelyik honlapon, hogy mennyi mindenre kell majd figyelned! Például itt: Hogyan kell a gyökeres fenyőfát gondozni? 

Több hetes edzés karácsony előtt, a szobában távol legyen a fűtőtesttől, rendszeres locsolás, legfeljebb 10 napig maradjon a szobában, fokozatos hidegbe szoktatás, ezek csak a legegyszerűbb tanácsok. Vannak, akik sokkal hosszabban sorolják fel, hogy mik a teendők a fenyőfánk elültetése előtt.

A műanyag a megoldás?

Műanyag fenyőt vásárolni igazán környezetkímélő dolog – legalábbis első közelítésben. Igaz, hogy nincs illata, de ma már fenyőillatot is lehet kapni, és a tűlevelek sem fúródnak a szőnyegbe, meg a fejsze sem a lábunkba, mint ahogy az igazi fenyő faragásakor az megtörténhet. Persze a környezetvédők legfőbb érve, hogy egyszer megveszem, aztán mindörökké tart. Észak-Amerikában nagyon elterjedtek a műanyag karácsonyfák. A New York Times cikke   2010-ben arról számolt be, hogy abban az évben már 50 millióra becsülték a műanyag karácsonyfák számát, míg az eladott valódi fenyők száma csak 30 millió volt. Magyar adatokat nem ismerek, de nem hiszem, hogy hasonlóak lennének az arányok. Az Ellipsos nevű montreáli tanácsadó cég viszont 2009-ben készített egy összehasonlító elemzést, amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátását, az erőforrások felhasználását és az egészségügyi hatásokat vizsgálták. A rövid összefoglaló: Legalább 20 évig kellene használni a műanyag fenyőfát ahhoz, hogy környezetkímélőbb legyen, mint a vágott fenyőfa. Ennél a mesterséges fenyőfákat sokkal hamarabb kidobják. Újrahasznosítani nagyon rosszul lehet őket, általában a hulladéklerakókra kerülnek. Tehát a mai szokások mellett a vágott fa környezetileg jobb megoldást jelent, mint a műanyag fenyő. Ez az elemzés a Kanadában gyártott és onnan szállított műanyag fenyők környezeti hatását hasonlítja össze a Kanadában termesztett és megvásárolt karácsonyfák hatásával, de valószínűleg Magyarországon is hasonló eredményt kapnánk.

A fenntarthatósággal foglalkozó kanadai cég vezetője szerint a karácsonyfa – legyen akár évente vágott fa, akár több évig használt műanyag – nagyon kis részét teszi ki a fogyasztói életmódunkból adódó teljes környezetterhelésünknek. Ahogy az cikkünk első részében is szerepelt, ha karácsonykor is gondolunk a földi élővilágra, pénzünket olyan dolgokra érdemes költeni, amelyek nem rombolják a természetes élőhelyeket és az emberi társadalmakat, hanem javítják azokat. Ajándékozáskor gondolj a szeretteidre, de fölösleges ajándékok helyett segítsd a szegényeket, állami gondozottakat, hajléktalanokat! Keresd meg azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül adományod biztosan célba ér! Boldog karácsonyt kívánok! GaGyu

Karácsony és környezetvédelem (2)

2. rész: Milyen karácsonyfát vegyünk?

Vágott fenyőfák

Miután felidéztük a karácsonyfák történetét, és eljutottunk az első magyarországi karácsonyfáig, ugorjunk majdnem két évszázadot az időben! 2018-ban milyen karácsonyfát szerezzünk be? Kivágott fenyőfát, gyökeres fenyőt vagy műanyagot? Környezeti szempontból melyik a jobb megoldás?

fenyővásár

Magyarországi fenyőerdők

Ma Magyarországon az árusított fenyőfák nem az erdőből kerülnek ki, hanem termesztik őket. Természetvédelmi szempontból az őshonos erdőtársulások az igazán értékesek. Őshonosan Magyarországon alig-alig él fenyő. Gyerekkorunk karácsonyfája a lucfenyő nem őshonos. Az erdeifenyő a Nyugat-Dunántúlon többfelé őshonos, egyes tudósok szerint a Bakonyalján is. Rajta kívül csak borókánk van. Az Alföldön és Somogyban nagyobb területen fordul elő, más területeken szórványosan. Örökzöld, de karácsonyfának nem alkalmas a mérgező tiszafa, amely őshonos a Bakony és a Bükk egy-egy foltján. Persze az sem lenne jó, ha az erdőterületre ültetett fenyveseket vagy a parkok fenyőit vágnák ki karácsonyfáknak, de ez nem is jellemző. Az ilyen ritka falopások a rendőrségre tartoznak, a mi döntésünket nem kell, hogy befolyásolják.

Karácsonyfa-termesztés

A karácsonyfa nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint a kukorica vagy burgonya termesztése, csak nem lehet minden évben betakarítani a termést. Környezeti hatása persze ennek is van. A karácsonyfa-ültetvényt nemcsak kézzel kapálják, de a sorközöket géppel is. Évente többször gyomirtó-szerrel permetezik, van, aki még műtrágyázza is a talajt. Eladni 4-8 éves, 1-3 méter magas fenyőket szoktak. Karácsonyfa-termesztés ma Magyarországon Zala, Somogy és Vas megye néhány településén zajlik. A karácsonyfa-ültetvények területe az országban összesen 1500-2000 hektár, ez nagyjából egy 4x4 kilométeres területnek felel meg. A képes magazinok riporterei leggyakrabban a 600 fős népességű Surd községbe látogatnak el, ahol a hazai karácsonyfák 60 %-át termesztik. Persze a többség csak idénymunkában, kiegészítő jövedelemért, de az biztos, hogy ha a magyar lakosság úgy döntene, hogy mostantól nem vesz vágott fenyőt, akkor a surdiak nagy bajban lennének. Ez persze nem mindent eldöntő érv a vágott fenyő mellett, ha az lenne, akkor a fegyvergyárak ellen sem emelhetnénk fel a szavunkat, hiszen azok is sokaknak adnak munkát.

Kidobott karácsonyfák

Bővebben...

Karácsony és környezetvédelem

A karácsonyi készülődésben talán még nem késő elolvasni Gadó György Pál tagtársunk gondolatait, melyeket egy három részes sorozatban osztunk meg veletek.
1. rész: Karácsonyi ajándékozás és karácsonyfa-történelem

Már nincs egy hét karácsonyig, a Sas-hegy lábánál is nagy a készülődés. Talán van olyan Sas-hegy védő, aki még gondolkozik, hogy milyen karácsonyfát vegyen, neki mindenképpen érdemes megvárnia  sorozatunk következő két részét, amelyek holnap és holnapután kerülnek ki a honlapra, és a karácsonyfákról szólnak.  Ma viszont a karácsonyi vásárlásról és a karácsonyfa állítás kezdeteiről lesz szó.

Azokban a családokban, ahol élnek a keresztény hagyományok, tudják, hogy a karácsony előtti négy hét, az ádvent, eredetileg azt a célt szolgálta, hogy lelassuljunk, lecsendesedjünk és felkészüljünk az ünnepre. Most is vannak, akik ezt teszik, de az internet világa és a nagyvárosok utcái más képet sugallnak. Környezeti szempontból katasztrofikus időszak ez, hiszen ilyenkor tombol igazán a fogyasztói társadalom.

Az egyik bank reprezentatív kutatása szerint a magyar háztartások átlagosan csaknem 47 ezer forintot költenek karácsonyi vásárlásra. 4 ezer forinttal többet, mint tavaly, a növekedés nagyobb mint az infláció. Egyre nő az internetes vásárlás aránya is. Gondolhatnánk, hogy annak az ajándékozásnak, amit néhány klikkeléssel és banki átutalással elintézünk, alig van környezeti hatása, de ez persze nem így van.

Az ajándékok többségéhez olajat kell bányászni, a terméket le kell gyártani, aztán valahonnan messziről – nagyon gyakran Kínából – ide kell szállítani. Az persze kivételt jelent, ha gondolunk azokra, akik karácsonykor is nélkülöznek, és szociális vagy környezetvédelmi alapítványoknak ajándékozunk. Hiába nő az internetes vásárlások aránya, azért a bevásárlóközpontok is zsúfoltak. Talán nem is kell magyaráznom, hogy a karácsonyfákról való gondolkodást miért az ajándékvásárlás hatásainak felvillantásával kezdtem. Sokan ezekben a napokban vásárolunk karácsonyfát, talán éppen a bevásárlóközpont mellett, ahol az ajándékok egy részét is megvesszük. A több helyről beszerzett ajándékok aztán az ünnepen mind összetalálkoznak a karácsonyfa alatt. Szerintem indokolatlanul keveset foglalkozunk a fa alá kerülő ajándékok környezeti hatásával, ennél sokkal gyakrabban előkerül a kérdés: Milyen karácsonyfája legyen egy környezettudatos embernek vagy zöld családnak? Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a problémával nem kell foglalkozni. Ellenkezőleg! Kezdjünk is bele!

Bővebben...

Munkák a déli hegylábnál

Az utóbbi napokban sokan érdeklődtek, többen kicsit felháborodva arról, vajon engedéllyel történik-e a fakivágás a déli lejtő Dayka Gábor utca mellett húzódó területén. Az alábbiakban olvashatjátok a  terület gazdájának, a Duna-Ipoly nemzeti Park Igazgatóságának ezzel kapcsolatos hivatalos tájékoztatóját.

Kedves Sas-hegy-barátok!

Mint azt biztos sokan észrevették már, a Sas-hegy hegylábi részein (a Dayka Gábor utca felőli oldalon) folynak a természetvédelmi kezelések. Ennek keretében visszaszorítjuk az özönnövényeket, illetve a túl sűrű cserjést, teret engedve a molyhos tölgyes erdő-gyep mozaikok kialakulásának. Ezen a területen meg is kezdtük a molyhos tölgymakkok ültetését. Célunk az eredetihez hasonló, mészkedvelő tölgyerdő visszatelepítése, amelyben néhány évtized múlva már sétálhatnak a gyerekeik.

E munkálatokkal párhuzamosan folyik a „kutyafuttató” területére tervezett parkerdei fejlesztésünk tervezése is, melynek célja egy kulturált pihenő-, játszó- és egyúttal ismeretszerző rekreációs tér kialakítása.

Megértésüket és támogató segítésüket köszönjük!

További részleteket a DINPI Facebook oldalán és hivatalos weboldalán olvashatnak.

Life4Oak

Milyen volt Márton?

Az V. Sas-hegyi Márton Napi Lampionos Felvonulásról

Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a Márton napi lámpás felvonulás a Sas-hegyen. A Sas-ligetben és környékén közel 300-an gyűltünk össze. Minden korosztály képviselte magát, de a gyerekeké volt a főszerep. A meghívott előadó idén Róka Szabolcs Tinódi Lant Díjas művész volt. Az ő segítségével és játékos előadásával elevenítettük fel Szent Márton legendás életének fontos állomásait. A zeneszóval kísért lámpás felvonulás a Sas-hegy déli lejtőjén az ún., kutyafuttatón át az önkormányzati kiskerteken keresztül az Őrség utcai cseppfordulóig tartott. Idén, szinte az útvonal teljes hosszában kígyóztak a résztvevők. A tábortűznél díjaztuk a rajzzal érkező gyerekeket. A rajzpályázat témája Szent Márton csodás köpenye volt. A díjakat a DINPI Sas-hegyi Látogatóközpontja ajánlotta fel. A tűz mellett, forralt bor és forró tea melegítette át a felvonulókat. Az Agapé pedig a résztvevők süteményeivel, harapnivalóival vált igazán bensőségessé.

Márton napi séta 2018

Elérkeztünk a rendezvény ötödik születésnapjához. Hagyományt teremtettünk. Az egyre növekvő résztvevő szám is azt mutatja, hogy van érdeklődés és igény az ilyen közösségépítő, helyi kezdeményezésekre. Biztosak vagyunk abban, hogy akik eljöttek ezen alkalommal a Sas-hegyre, megtapasztalták a hely varázsát és szépségét. Bízunk abban is, hogy a Sas-hegyet kerületünk „zöld tüdejét” óvni fogják, ha visszatérnek legközelebbi sétáik alkalmával.

Találkozzunk jövőre is!

Köszönjük a Duna-Ipoly Nemzeti Park és Újbuda önkormányzata támogatását!

(Kugler-Bedő Imola)

Így még nem láttad a Sas-hegyet!

Résztvevők életkora: 1-77 év. A hegy megközelítése titkos kapun át. Hegyi vezetőnk: Etter Dénes, az alsó birodalom egyik legjobb ismerője. Időjárás: Pazar napsütés. Ennyiből már sejthető, hogy idei őszi sétánk nagy sikert aratott!

A törzstagok tudják, hogy az sem lenne unalmas, ha minden évben tavasszal és ősszel egyszerűen körbesétálnánk a Sas-hegyi tanösvényen. De néha rendkívüli újdonságokkal is szolgál a hegy. Például idén. Nem a hegytetőn és nem a Dayka Gábor utcai oldalon találkoztunk, hanem a hegy másik oldalán, a Bod Péter utca fölött. Ez azért is jó volt, mert új emberek gyülekeztek a kis füves focipálya mellett. Olyanok, akik a környéken laknak, régen lelkesednek a Sas-hegyért, de az Egyesület életébe eddig még nem kapcsolódtak be. Majd most! Szeretettel várjuk őket következő rendezvényeinken.

Etter Dénes polgári természetvédelmi őrt néhányan már régen ismertük, és titkos rajongói is bőven akadnak.

Bővebben...

Lóvasúton ünnepeltük a Sas-hegyet

  282 pókfajt találtak a Sas-hegyen, ami Magyarország pókfaunájának 1/3-a

A Zugligeti úton egy éve megnyílt a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az építész szakma pedig azóta ünnepli a nagyszerűen felújított épületet. A Sas-hegyi Látogatóközpont nem lett volna elég tágas egy ekkora ünnepségre, ezért 2018. október 12-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az egykori lóvasút-végállomásra hívta az érintett állami és önkormányzati vezetőket, természetvédelmi szakembereket és civileket, köztük a Sas-hegy Védő Egyesület képviselőit is. Kettős ünnep volt, hiszen a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület 60 éves lett, a Budai Tájvédelmi Körzet pedig éppen 40. 

Bővebben...

A Sas-hegy bokra a parókafa

Legutóbb arról írtam, hogy az Év fája egyúttal a Sas-hegy fája: a virágos kőris. Tihanyi Ervin legújabb fotóján egy mosolygó ősz ember (ez volnék én) egy cserszömörce bokor mögött áll. Mostantól csak a cserszömörcére figyeljetek! Szerintem ez a Sas-hegy bokra vagy tudományosabb szóval a cserjéje.

 

Hogy miért hívják fának, ha egyszer bokor? A bokrok és fák között sokszor nincs éles határ, egy galagonya például kisebb fává is nőhet. De a cserszömörce hiába nő jó nagyra, helyesebb bokornak nevezni. Mikor réges-régen a Dayka Gábor utca felől egy ösvényen felkapaszkodtunk a védett terület tetejére (bár ezt már akkor sem szabadott megtenni), ahogy kiértünk a fák alól a napfényre, óriási cserszömörce bokrokat láttunk. Ez a tipikus természetes élőhelye, a dolomit talajon álló molyhos tölgyes karsztbokorerdő. Néha 4-5 méter magasra is megnő, elterebélyesedik, ráadásul gyökérről jól sarjad, ezért néhol nagy területet foglal el. És gyönyörű! Késő tavasszal is, ősszel is. Szépsége és szárazságtűrése miatt ültetik az autópályák rézsűire, ott is nagyon jól mutat.

Bővebben...

Az év és a Sas-hegy fája a virágos kőris

Újdonsült elnökünk, Tihanyi Ervin a napokban emlékeztetett, hogy eleget figyeltünk a személyi kérdésekre, most már figyeljünk oda a természetre is. Például arra, hogy 2018-ban az év fája a virágos kőris lett. Nagyon igaza van. Nincs most idő alapos elemzésre, de a honlapon mindenképpen hírt kell adnunk róla, hogy az év fája a mi fánk lett. Nem túlzás azt állítani, hogy ha egyetlen fafajt kellene választani, amely a Sas-hegyi erdőket jellemzi, biztos, hogy ez a virágos kőris lenne

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta választja meg az év fáját, azzal a céllal, hogy felhívja a szakma és a nagyközönség figyelmét egy-egy őshonos fafaj jelentőségére. A virágos kőris tipikusan olyan faj, amelynek csekély a gazdasági jelentősége. Kistermetű, gyakran girbe-gurba fácskáról van szó, sokszor a 10 méteres magasságot sem éri el, 20 méteres egyedei már óriásoknak számítanak. A jóval magasabb tölgyek – ritkán bükkök – között, azok alatt él, vagy úgy mint a Sas-hegyen, a száraz füves tisztásokon, ahol legfeljebb bokrok nőnek, a virágos kőris az először megjelenő fa. Igen, igazi melegkedvelő fajról van szó, amely inkább Dél-Európára jellemző, elterjedésének északi határát itt nálunk, a Kárpát-medence száraz, meszes, dolomitos hegyoldalain éri el.

 virágoskőris

Idén a virágos kőris is korán virágzott, a hirtelen jött melegben már május elején megjelentek illatos bugavirágzatai. Szívderítő látvány volt néhány héttel ezelőtt a fehéren virágzó erdőben sétálni. Épp hogy csak befejeződött a virágzásuk. A Sas-hegy déli lejtőjéért sokat küzdött a Sas-hegy Védő Egyesület. A Dayka Gábor utca és a természetvédelmi terület közötti terület most már évekkel ezelőtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került. Mi is részt vettünk annak az évtizedekig tartó folyamatnak az elindításában, amelynek keretében az elhanyagolt, kökény és galagonya bokrokkal borított területet reményeink szerint természetvédelmi szempontból értékes pihenőerdővé alakul. Az első lépés a bokrok egy részének kivágása volt – senki ne féljen, maradt a madaraknak így is elég – annak érdekében, hogy a bokrok közé szorult virágos kőrisek megindulhassanak az ég felé. A legújabb fejlemény pedig az, hogy a „mi területünk”, (a Dayka Gábor utca és a kerítés között), továbbá a bekerített védett terület alsó részén húzódó erdők bekerültek az Európai Unió LIFE programja által támogatott projektbe. Most már arra is lesz pénz, hogy a virágos kőrisek közé azok az őshonos fajok is visszakerülhessenek, amik valamikor itt éltek. Elsősorban csertölgyekről, molyhos tölgyekről, kocsányos tölgyekről van szó. De ez nem pusztán botanikai projekt, a Sas-hegy Védő Egyesület is részt fog venni a pihenőerdő megtervezésében, hogy a számunkra kedves terület pihenésre, sétálásra, futásra alkalmassá váljék. Erről honlapunk olvasói egész biztosan fognak hallani, mégpedig hamarosan. Addig is éljenek a virágos kőrisek!

[GaGyu]